A Nyelvtudásmérők Egyesülete állásfoglalása az államilag elismert nyelvvizsgáztatás jövőjéről

Bevezetés

A tervek szerint megszűnik, hogy a végzős hallgatók kötelesek nyelvvizsgát tenni annak érdekében, hogy diplomájukat átvehessék. A nyelvoktatással és nyelvvizsgáztatással foglalkozó szakértők és szervezetek, mint például a jelen állásfoglalást készítő Nyelvtudásmérők Egyesülete is, aggodalommal értesültek a sajtóból a tervezett változtatásokról. Az alábbiakban néhány ellenérvet sorakoztatunk fel, miért nem tartjuk megfelelőnek a változtatások bevezetését a kormányzat által javasolt formában.

A nyelvpolitikai érv

A tervezett változtatások meglepetésszerűek, mivel ellentétesek korábbi nyilatkozatokkal és szembe mennek az évtizedek óta követett nyelvpolitikai iránnyal, amelyben fontos volt az idegen nyelvtudás és annak hivatalos (állami) elismerése. Az új irányvonal szakmai konzultációkkal és döntésekkel sem lett megalapozva.
A tervezhetőség és kiszámíthatóság érve
A nyelvvizsgáztatásban tervezett változtatások hirtelen új iránya és meglepetésszerű volta csapás a jövő tervezhetőségére, mind a nyelvtanulók, vizsgázók, mind tanáraik ill. iskoláik és a nyelvvizsgaközpontok szemében. Figyelembe véve, hogy az akkreditált nyelvvizsgáztatás piaci tevékenység is, csapás a területen működő intézmények és cégek terveire is. A nyelvvizsgaközpontoknál felvetődik az “elmaradt haszon” kérdése, mert az akkreditált nyelvvizsgáztatás jelentős, hosszú időn keresztül végzett befektetést és kiszámítható jövőképet igényel. Ha a tervek valóra válnak, csökken az oktatási szektor kiszámíthatósága is. A tervezett változtatások több ezer akkreditált – államilag elismert — nyelvvizsgáztató munkáját teszik feleslegessé és dominó-effektusként hatnak a nyelviskolák felkészítő tanfolyamaira is, a magán nyelvtanítási szektort is magával rántva. Mindezt egy olyan helyzetben, amikor a kedvezőtlen gazdasági folyamatok az összes szereplőt alaphelyzetben is sújtják.

A motivációs érv

A tervezett változtatásoknak hosszú távú negatív hatásai is várhatók. Legfontosabb ezek között a hallgatók csökkenő nyelvtanulási motivációja, valamint romlik az akkreditált nyelvvizsga nélküli, vagyis összehasonlítható, hiteles mérés nélkül ellenőrizetlen szintű nyelvi kompetenciákkal rendelkező (vagy nem rendelkező) hallgatók helyzete a munkaerőpiacon. A középiskolások nem lesznek érdekeltek abban, hogy intenzíven tanulják a nyelveket, ha az egyetemek nem adnak érte pluszpontot, az egyetemre bekerülők pedig, ha az egyetemük úgy dönt, semmilyen igazolással nem fognak rendelkezni arról, hogy tudnak idegen nyelveket.

Az akkreditációs rendszer fenntartása melletti érvek

Ha a tervezett változtatások eredményeként sok nyelvvizsga esik ki az akkreditációs rendszerből, helyüket intézményi vizsgák foglalhatják el. Nem világos, hogy a sok évvel ezelőtt megszüntetett lektorátusok helyett, vagy a megmaradt nyelvi intézetekben kik és hogyan fogják ezeket a vizsgákat szakszerűen lefolytatni. Továbbá, ha egyes akkreditált nyelvvizsgák megszűnnek, míg mások egyetemi, államilag nem akkreditált nyelvvizsgákká alakulnak át, sérülne a nyelvvizsga akkreditáció országos rendszere, eddigi eredményei, mert megszűnne a nyelvvizsgák összevethetősége; az akkreditált rendszerben ugyanis “csereszabatosak” az eltérő nyelvvizsgák írásbeli és szóbeli részvizsgái.
A nyelvvizsgabizonyítvány és a nyelvtudás demagóg módon nem állítható egymással szembe mint az “üres papír” és a gyakorlatban ténylegesen alkalmazott nyelvtudás közérthetőnek látszó ellentétpárja, mert
a munkáltató döntése szerint (szabadságában áll), ha ezt tartja fontosnak és tudja biztosítani a feltételeket, bármikor, ahogy korábban is és a jövőben is, felmérheti a jelölt nyelvtudását maga pl. úgy, hogy a jelöltnek idegen nyelvű szakmai feladatot ad, magával viszi esedékes üzleti tárgyalásra, szakmai konzultációkra és ott megfigyeli nyelvtudását.
vagy ha nincsenek meg a felmérés feltételei, vagy nem akar rá költeni, kérheti az akkreditált nyelvvizsga bizonyítvány bemutatását mint az egyszerűbb, gyorsabb – ellenőrzött – megoldást.
A nyelvvizsga és a róla készült bizonyítvány tehát olyan helyettesítő, amelyik a munkáltató számára egyszerűbb, gyorsabb és rentábilisabb alternatívát kínál a nyelvtudás egyedi felmérése helyett. Az “üres papír” szólama elleni további szakmai érv, hogy akkreditált nyelvvizsga bizonyítványt mindenki csak megbízható és érvényes méréssel tanúsított nyelvi teljesítménnyel tud szerezni.

Tovább súlyosbítja a nyelvvizsgák kiiktatásával előálló helyzetet, hogy a tervek kilátásba helyezik a nyelvvizsga amnesztia lehetőségét az utóbbi 1 tanév diplomáira nézve is, további potenciális nyelvvizsgázókat kivéve a rendszerből. Erre az eddig alkalmazott logika szerint nincs megfelelő indok. Ez tulajdonképpen azzal egyenértékű, hogy a névlegesen 2024-re, felmenő rendszerben jelzett változtatások már most, 2022-ben életbe lépnek. A tervekből jogszabályok lesznek. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. § szerint intézményi (plusz)pontot nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért lehet kapni. Valószínűleg a jogalkotó szándéka szerint a nyelvvizsga alatt az államilag elismert (akkreditált) nyelvvizsga értendő, de ismerve a jogszabályok alkalmazását a gyakorlatban e pontatlanság ára az lesz, hogy bármilyen nem akkreditált nyelvvizsga is meg kell feleljen. A fenti rendeletben szereplő “nyelvtudás” alternatíva sem fog mást jelenteni, mert az azért valószínűtlen, hogy nyelvtudást csak “bemondásra” el lehessen ismertetni. A legvalószínűbb, hogy a “nyelvtudás” bármilyen azt igazoló “papír” bemutatását jelenti majd, amelyet a felvételi eljárás során állítanak ki, jobb esetben korábban nyelvvizsgaközpontként működő intézmények vagy, egyéb esetben, szakemberekből ad-hoc összeállított testületek, célzott honoráriumért vagy a nélkül. A jogszabály tehát látszólag kínál alternatívát, de valójában nincs erről szó.

Javasoljuk az egész tervezet (tervek) visszavonását és újragondolását, szakmai szervezetekkel egyeztetve, kellő nyelvpolitikai megalapozottsággal. Az akkreditált nyelvvizsgáztatás fent jelzett szétverése több mint aggályos. Kompromisszumos javaslatunk, hogy az egyetemek ne egységesen döntsenek minden nyelvvizsgakövetelmény eltörléséről, hanem a szakterületek és szintek szerint differenciálják a követelményeket.

Dr. habil. Dávid Gergely András
egyetemi docens, elnök

2022. szeptember 25.